Előadás Témakörök

őstörténet

védánta műhely

jógapszichológia - JÓGAFILOZÓFIA

 


 

 

Előadás időpontok: KLIKK IDE

 

ŐSTÖRTÉNET

 

om bhur bhuvah svah

tat savitur varenyam

bhargo devasya dhimahi

dhiyo yo nah pracodayat

 

Meditáljunk a Teremtő Isteni Fényforráson, mely a Nap Istenségén, Fény Atyán keresztül árad, és aki az Univerzumot teremtette és táplálja az Égi, s Földi lényeket. Azon, aki minden nehézséget elhárít, bűnt és tudatlanságot megtisztít és növeli az életerőt. Kérjük a Napkorongban megnyilvánuló Fény Világanyát, hogy világosítsa meg elménket és tisztítsa meg szívünket, hogy Isten megvilágosító fényében élhessünk!

(Bakos Attila író, filozófus fordításában, Narada Védikus Akadémia)

 

Vajon milyen műveltség és hagyomány utolsó képviselője volt Koppány vezér, - a Vérszerződés rendelése szerint Géza fejedelem jogos és törvényes örököse. Kinek az igazsága győzte le és bélyegezte meg máig ható módon a magyar népet. Mi az oka ennek az ezeréves magyar Golgotának? Rekonstruálható az az évezredeken átívelő Nimrud ősatyánktól induló külső és belső Fény-vallás; ami őseinket lélekben és testben meg és összetartotta. A Duna Evangéliuma és a Kőtörő Fű c. könyvek után, most benső utazásra invitáljuk a kedves olvasót. 

Keressük és találjuk meg együtt a szívünkben a választ, mit jelent lélekben magyarnak lenni. Kérem, tartsanak velem, s újra átélhetjük transzcendens örökségünket, Istentől kapott magságunkat. Kívülről nézve logikátlan árulások, tragédiák sora a magyar történelem. De, ne higgyük, hogy a rablók elégedettek vagy megtalálták, amit kerestek. Miként is találhatták volna meg, hiszen az igazi érték belül van. Nyugtalanul, háborgó szívvel ülnek elpusztított országainkban, félnek, mert nélkülünk már semmi nem olyan… Trianon szörnyszülött országainak képtelen élete megkívánhatatlan. Ami nemrég még a rablók számára az utolsó Magyar Birodalmat irigy sóvárgás tárgyává tette, az a harmóniateremtő magyar lélek szervezőerején és munkáján alapult. Minden elhódított magyar föld, ideges, elcsúnyult, maga a szervezhetetlen zűrzavar, a gőggel és dühvel álcázott lelkiismeret furdalás. Mert ami kívül mutatkozik, az csupán olyan lehet, mint a belső, vagyis a tudat. Megbocsátunk nékik, mert kilencven év tényleg elég volt ahhoz, hogy rájöjjünk; „nem tudják mit cselekesznek”. De, nem azon az áron, hogy föladjuk, elfelejtsük Istentől rendelt magyarságunkat, ami sérthetetlen, transzcendens természetű és legfőképpen bennünk magunkban van.

 

Bakos Attila őstörténet

Ősi törvény, hogy a természetben körforgás van: születés, állandósulás, elmúlás, amiből életre kel, megszületik az új. A történelem, s a nemzetek élete sem kivétek ez alól. Valami visszavonhatatlanul felbomlott bennünk és körülöttünk magyarokban. Egyéni létünkben, s az országunkban egyaránt. A nehezén túl vagyunk, meghaltunk a „kereszten és sírba szálltunk”, tehát már csak a legizgalmasabb és a legszebb következhet, a feltámadás és az élet. Már nem elég gondolkodni, mert az a múlton, a gondokon való elmélkedést jelent. Szükségünk van a jövőbe mutató képzelőerőre, hiszen a kép a jövő, amit még nem látott senki, a külső és belső magyar megújulás látomása. Képzelőerő, a teremtő energiák és a sziklaszilárd hit egységét jelenti! Trianon, a kommunizmus és a liberalizmus sötétsége mindenhonnan kiszorította a világosságot, s a magyar élet temetője riasztó képet mutat, pedig e nyomasztó vég a magyar újjászületés kezdete. Áldozatunkkal meghaladtuk és megváltottuk Európát, építsük fel magunkban és a Kárpát-medencében újra, magasabb szinten az örök lélek iránti részvét magyar civilizációját! Fogadjuk és értsük megbocsátón, mi voltunk a jó földbe esett mag, meg kellett halnunk, hogy a civilizáció növénye élhessen, kihajtson.

Ha igaz, hogy mi emberek alkotjuk meg a valóságot, az a mód, ahogy meghatározzuk magunkat – hogy milyennek gondoljuk magunkat valójában – alapvető fontosságú az egész folyamat tekintetében. Ha erőtlennek és a létezés többi részétől teljes mértékben elkülönültnek érezzük magunkat, a világegyetem makacs következetességgel azt fogja visszatükrözni, amit sugárzunk magunkból feléje. Az anyagi teremtés egy „univerzális megerősítés”: akár jók, akár rosszak, mindig „igent” mond a gondolatainkra. Ez a lelkek szabadságának[1] egyetemes elve. Mi vagyunk teremtői, formálói emberi, s benne magyar sorsunknak. Ha mi magyarok erőtlen áldozatként azonosítjuk magunkat, az olyan, mintha parancsot küldenénk az univerzumnak, viselkedjen úgy, mintha így is lenne. Az eredmény, az egész világegyetem engedelmeskedik a parancsnak és igent mond rá, mi pedig megkapjuk a megerősítést, hogy valóban erőtlenek vagyunk. Azt kapjuk, amit küldünk. Így teremtjük meg a mai magyar valóságot. Nemzetünk pusztítói mindent megtettek azért, hogy elkeseredésünk, kishitűségünk totálissá váljon. Állandósult szorongásaink közepette hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni a gondolataink és a világunk közti ok-okozat kapcsolatot. Nagyon egyszerűen szólva, csak azt látjuk, amit látni akarunk, mert akaratlanul, tudtunkon kívül is a saját zavaros, tudattalan sémáink hatása alatt állunk. Ezeket a sablonokat a történelmi múlt energiái tartják életben, melyek szívünkbe és elménkbe ragadtak. A Magyar Újjászületés kezdete a tudatunk mélyén agonizáló „lezáratlan nemzeti ügyek” hittel, bizalommal, közös célokkal való elrendezése. Ami egyértelmű, hogy meg kell változtatnunk a parancsot, amit a valóságnak adunk azzal, hogy megváltoztatjuk magyar identitásunkat, a magunkról kialakított belső képet, áldozatból újra mesterré leszünk, elszigetelt, beteg népből és egyénekből, a Létezésért felelősséggel tartozó szellemi lényekké, vagyis Magyarokká válunk.

 

Történelmi múltunk következménye és jövőnk oka a mában találkozik. Mert ez a téridő, vagyis a jelen az egyetlen pont, ahol kreatív döntéseket hozhatunk. Ezért ha kíváncsiak vagyunk arra, mit tettünk a múltban, elemeznünk kell a jelenlegi életünket. Ha a jövőbeli magyar életre vagyunk kíváncsiak, őszintén és hozzáértéssel át kell tekintenünk, mit és miért teszünk most! Mert világ (benne a magyar is) dinamikus, s nem a tények rögzített és befejezett gyűjteménye. Általában úgy gondolunk a világra, mint ami mozdíthatatlan tényekből áll össze. A tény valami olyasmi, ami már megtörtént, vagy ami biztos, hogy megtörténik. A kommunizmus és a szovjet megszállás elleni felkelésünk 1956-ban volt. Ez történelmi tény. A Föld kicsivel több, mint háromszázhatvanöt nap alatt kerüli meg a Napot. Ez általános tény. Valójában azonban az anyagi világban semmi sem változatlan, sőt minden folyamatos változásban.Az egyetlen változatlanság a szellemi-lélek (melyet most még az illuzórikus test-elme fed) örökkévalósága. A fejlett kultúrák, emelkedett gondolkodás módja ezen az egyetlen, ám valóságos tényen alapult. A mai anyagi civilizáció rejtőzködő irányítói az egyetemes lélek örökkévalóságát, az egyetlen tényt akarja figyelmen kívül hagyni és az anyagi életet merev, általában gonosz tényeit, - mint például a Trianoni Diktátum – szeretné megmásíthatatlannak tudni. A világ gyáva, démoni és önző urainak ehhez mindezt el kell hitetni velünk, magyarokkal. Isten tudja miért, ez még soha nem sikerült nekik!

 

Magyarország harmadik szemmel

Mi magyarok emésztő fájdalmunkban rendszerint nem ismerjük föl, hogy a világ többet tartalmaz, mint pusztán történelmi, vagy gazdasági tényeket. Lehetőségeket hordoz magában, a lelkek ébredését. Tehát a lehetőség sohasem a múltban, s nem is magunkon kívül keresendő. A Legfelsőbb Lélekhez van köze, ami felé mi magyarok szüntelenül törekszünk. Mivel minden azt mutatja, hogy a valóság lehetőségekből áll és nem csupán tényekből, ez alkalmat ad arra, hogy a valóságot mi magyarok más népeknél bátrabban, ne hétköznapi módon szemléljük. Mi ezt eddig minden században tudtuk! Az önsajnáló áldozati szerep és a körülményei hatásai alatt álló megrendült magyar identitásunkat változtassuk a szellemi élet mesterének identitásává. Induljunk el együtt a Trianoni Esélytelenségből a Krisztusi Lehetőségbe vezető úton, úgy, hogy megváltoztatjuk személyes és magyar nemzeti gondolkodásmódunkat. A szellemi mesterré válás, az elveszett magyar lelkiség visszaállítása egyszerűen abból áll, hogy a világra, mint lehangoló, determináló „tényekre” való tekintést átkapcsoljuk a lehetőségek világára. Egy áldozatnak még a lehetőségek is pusztán lehangoló tények, az élet mesterének kreatív lehetőségek. A magyar valamikor azt jelentette mágus, vagyis mester, ezért tudott minden helyzetből újjászületni.  Ahhoz, hogy megváltoztassuk nemzetünk csüggedt nézőpontját a lehetőségek meglátásának irányába, olyan tudatsíkra kell emelkednünk, ahol bárki bármire gondol, az azonnal valósággá válik. A test-ember tudatosságából el kell jutnunk a tudat-feletti tudatosság világába, mert innen indultunk egykor, ez az elveszett ősharmónia.

A derűlátás az egyik kifinomult formája a Létezés (Isten) ügyeiben való állásfoglalásnak. Ha megváltoztatjuk az identitásunkat, nevezetesen, hogy mi magyarok vagyunk a földi lét és történelem vesztesei és áldozatai, s képessé válnánk arra, hogy a mögöttünk lévő évezredeket a legnemesebb értéknek tekintsük, akkor ismét a szellemi lét mestereivé lehetnénk. Mivel a lehetőségek nem tények vagy még nem tények, ezért nincs bizonyíték, ami alátámasztaná ezt az új hozzáállást. Belső tapasztalásra és emelkedett hitre van szükségünk. Hit nélkül semmi sem megy! A lehetőség, az ihletett élet szellemi-lelki dolog, ezért kívül esik a tények világán, messze felülmúlja azt. Tehát, az a változás, mikor a szellemi élet benső utasává, s később mesterré kívánunk válni, nem csupán valamiféle tényszerű bizonyítékon alapszik. Nem nézünk újfent az anyagi életünkre és nem kezdünk frusztráló példákat keresni a közelmúlt magyar történelemből viselkedésünkre vonatkozóan. Mert ezek nem azt mutatnák, hogy mi magyarok szellemi emberek vagyunk, hanem valami hétköznapi, unalmas, panaszkodó, más fajok oltárán szánalmasan jajongó emberáldozatok. A Lehetőségek világát akkor tudjuk jobban megismerni, ha bátrabban használjuk az intuíciónkat és a többi ihletett képességeinket. Nem hallgat és nem hagyott el bennünket az Isten, nekünk magyaroknak fogytak el a Hozzá intézett őszinte, hittel átitatott kérdéseink. Nevén nevezve, kevés híján ateisták lettünk. Hogy magyarként megragadhassunk egy lehetőséget, rendelkeznünk kell a régi természetes intuícióval – tiszta érzéssel és hittel - Istennel kapcsolatban. Hogy a nemzet megtegye a teljes benső átalakulás lépeseit a szellemi mesterré válás felé, mindössze tiszta intuícióra, elkötelezett hitre van szüksége. Krisztus és a lélekben való feltámadás azé az emberé és népé, aki Őt érti és vállalja!

 

A Tények világából a Lehetőségek világába való elmozduláshoz nincs szükségünk evilági bizonyítékokra. Csak egy intuícióra, mert minden bennünk van. Egy intuícióra, de miről? Arról, hogy a Lehetőség Isten Maga. Semmi sincs Istenen kívül. Ezért a lehetőség (bizalom és hit) valóban a nemzeti és személyes valóság egy másik útja. A testtudatú, a lét örök körforgásából kizuhant világ szüntelenül a pénzben, a korlátlan szexualitásban és a politikai hatalomban látja a fejlődés útját, ami mára lelepleződött, s a neve globális önzés. A lét szellemi mestere a lehetőségnél, azaz Isten oldalán marad, akinek minden új tény, minden új aktuális esemény vagy történés csak utat nyit az újabb lehetőség felé. A valóság effajta szemlélete az, ami a magyarság számára minden korban, tehát ma is nyitott. Történelmünkben számolatlanul voltak nehéz helyzetek, de megtisztulva kerültünk ki belőlük, mert mindig megoldottuk őket. 

Ez a mostani nem is a legnehezebb, mégis most a legnagyobb baj, mert régen magyarok voltunk, Istenes emberek, ma pedig jóléti fejlődésben bizakodó ateisták. 

A régi magyarokról azt mondták a hősök országa, de mi volt a titkuk? Az, ami belőlünk elveszett a kapcsolat a Teremtéssel, a hit Istenben. ... ... ...

 


[1]  A Legfelsõbb Létező nem vállalja magára senki bűnös vagy jámbor cselekedetét. A tudatosság az élőlények eredeti természete, ám a tudatlanság energiája befedi őket. Bhagavad-gítá 5.15.

 


VEDANTA MŰHELY

Előadások a Védánta filozófiáról, jógapszichológia és  jógafilozófia 

 

Vedanta Műhely  - Tudakozódás a Brahman felől

 

Vedanta Műhely - A tudatosság forrása - az írás és a meditáció

 

Vedanta Műhely - A választás szabadsága, mint az emberi értelem tünete

 

Vedanta Műhely  - Hogyan kezdődött az élőlény anyagi élete

 

Vedanta Műhely - Brahman, mely fenntartja a Mikro és a Makrokozmoszt

 

Vedanta Műhely - Az Ego-elv és a testi létfeltételekhez való kötöttség

 

Vedanta Műhely - Az Átman vagy Önvaló, mint a világ sötétségét szétoszlató Nap

 

Vedanta Műhely - Meghaladni az emberit - ki jogosult a Brahman meditációra

 

Vedanta Műhely - A Brahman nem részrehajló és nem kegyetlen

 

Vedanta Műhely - A Brahman nem részrehajló és nem kegyetlen 2. rész

 

 

om ajnana-timirandhasya  jnananjana-salakaya

caksur unmilitam yena   tasmai sri-gurave namah

Tudatlanságban születtem, ám lelki tanítómesterem a tudás fáklyalángjával felnyitotta szememet. 

Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom neki!

 

A Vedánta-szútra, vagyis a Bölcselet csúcsának vezérfonala meghatározó mű, az óind filozófiai hagyományban. A Vedánta-szútra, és a hozzá fűzött magyarázatok az óind logikai és filozófiai érveléstechnika csúcsait jelentik. A Vedánta filozófia a klasszikus indiai Darśanák, világnézeti iskolák közül a legismertebb és máig a legfontosabb. Hat ilyen ortodox iskola létezik: njája, vaisésika, számkhja, jóga, mímámszá, és vedánta. Két típusuk létezik: azok, amelyek a Védákra épülnek (mímámszá és vedánta), és azok, amelyek nem közvetlenül a Védákon alapszanak, de hitelesnek tartják őket, és megpróbálják kimutatni, hogy rendszerükkel összeegyeztethetők (njája, vaisésika, számkhja, és jóga.) Az Indiai Bölcseletben bármely Filozófiai Tétel megítéléséhez három alapvető forrás áll rendelkezésre, ez a Prasthāna-traya, a Hármas Viszonyítási Rendszer.

 

Védanta Műhely

A felmerülő vitás kérdéseket a Kinyilatkoztatás (śruti), a Szent Hagyomány (smriti) és a Logika (njája) alapján vizsgálják.

  • Sruti szövegek - a 4 Véda, a 108 Upanisád és a Vedánta-szútra.
  • Szmriti szövegek a Puránák, a Bhagavad-gítá, az Itihászák és Mánava Dharma-sásztra.
  • Vedánta a Véda és Upanisád irodalom betetőzését jelenti, Szútra jelentése pedig vezérfonal.

 

Vedánta kifejezés; valójában az Upanisád - irodalmatjelöli. Az Upanisádok az Abszolút Igazságot, a Brahmant és annak Természetét (Prakriti), a Teremtés eredetét (Pradhána), valamint a személyes létezés célját fejtegetik. Ezen belül kiemelt fontosságú témakör az embernek az Anyagi Teremtéshez (Prakriti) és a Brahmanhoz fűződő viszonya, - az Átman-Brahmanpárhuzam: - Az emberlét küldetése/hivatása (Dharma), a lélek vándorlása (Szamszára), a felszabadulásra vezető módszerek (Móksa) valamint az üdvösség, a megvilágosodás (Brahma-nirvána vagy Szamádhi) mibenlétének kérdése.

Az Upanisád Irodalom látszólag különböző filozófiai áramlatok tárháza, ezért vált szükségessé az összegzés, amit a Vedánta-szútra valósított meg.

 

Szútra a tanrendszerek összegzésének műfaja, - a Padma-purána a következőképpen definiálja a Szútrafogalmát: „A szútrákban járatosak úgy mondják, a szútra a lehető legtömörebb, egyértelmű, az egyes témakörök minden lényegi aspektusát tisztázó, az adott kérdések valamennyi vonatkozását felölelő, ismétlésektől és mindenféle hibától mentes mű.” A szútrák nem részletesen kifejtett szöveget, mint inkább epigrammikusan tömör aforizmákat közölnek. Ezért főleg azokhoz szólnak, akik képesek a gondolatmenet követésére. Ehhez a Nyája-iskola logikai eszmefuttatása adta a módszertant. A Kommentár-műfajban a szútra(vezérfonal) az Alapvető Összegzés, melyhez Értelmező Magyarázatokat (Bhásja) fűznek. Az egyes filozófiai iskolák többnyire a Buddhizmus előtt keletkeztek. Ezért nem perdöntő a szútráknak a Nyugati Indológia általi viszonylag kései keltezése. Hiszen a Buddhizmus kialakulásakor (Kr.e.6.sz.) a Védikus Filozófia már régen kikristályosodott, sőt a Buddhizmus egy un. Ksatrija-lázadás a Vedikus-Brahmanizmussal szemben. A Vedánta-szútra datálása ennek fényében sem egyszerű feladat. Egyes vélemények szerint lejegyzése, – ami nem szükségképpen esik egybe a keletkezéssel – a Kr.u. 1-2. századra tehető. Ám ennél korábbi keltezés is ismeretes. A Kr.e.4.sz.-ban élt tudós Bodháyana, illetve Rāmānuja (Kr.u. 1017-1137) hivatkozásaiból, vagy a buddhizmus előtti Bhagavad-gītā (13.5.) kereszt referenciájából a Kr.e. 5-4.sz. keltezés is reálisnak tűnik, amit mások évezredekkel korábbra tesznek.

 

Védanta szutra

A különféle látók (risik) számtalan módon megéneklikvédikus himnuszaikban a testről és a lélekről szóló, ok-okozati tudást, s különösképpen a Brahma-szútra pádáibanadnak logikai és filozófiai elemzést. Bhagavad-gítá 13.5.

 

Mádhjamika Buddhizmus felfogása szerint sem Valóság, sem Nem-valóság nem létezik. Mivel minden valóságot tagadnak, minden Súnja, azaz Űr, Üresség. Az „üresség” vagy a „leírhatatlan” jelenti a dolgok valódi természetét, mivel minden érzékelhető jellegzetességet nélkülöz. 

Buddha tanait a Négy nemes igazság - csatvári árja-szatjáni - foglalja keretbe:

Buddha első nemes igazsága: A szenvedés természeteDuhkha – "Ez tehát a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, kesergés, fájdalom, bánat és kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, amit nem szeretünk, szenvedés, elválasztva lenni attól, amit szeretünk, szenvedés, nem jutni hozzá ahhoz, amit kívánunk, szenvedés. Mindent egybevetve a szenvedés a ragaszkodásnak alávetett öt léthalmaz."

Buddha második nemes igazsága: Duhkha-szamudaja - a szenvedés oka és eredete; - ebből az igazságból magyarázzák a létezés (Szamszára) oksági láncolatát. "Ez tehát a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, szerzetesek: ez a szomj, ami újraszületéshez vezet, élvezet és vágy kíséri, hol ebben, hol abban gyönyörködik, nevezetesen az érzékek szomja, a létezés szomja, a nemlétezés szomja."

Buddha harmadik nemes igazsága: Duhkha-niródha - a szenvedés megszüntetése. "Ez tehát a szenvedés megszűnésének nemes igazsága, szerzetesek: ez pedig ugyanannak a szomjnak maradéktalan elhagyása, megszűnése, feladása, a lemondás, megszabadulás, elszakadás attól."

Buddha negyedik nemes igazsága: Duhkha-niródha-márga - a szenvedés megszüntetéséhez vezető ösvény - ebből az igazságból származik a megvilágosodáshoz vezető nyolcrétű út (árja-astánga-márga). "Ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes összeszedettség."

 

Sankarácsárja ezt törte meg a Buddhizmus hegemóniáját Kr.u. 8. században, amikor lényegében a szenvedés (Duhkha) tekintetében helyben hagyta Buddha tanait, a Négy nemes igazságot - csatvári árja-szatjáni. Azonban a Végső Célt már nem a Kialvásban vagy Ürességben (Súnjatá), a Buddhista Nirvánában jelölte meg, hanem a Brahmanba Merülés, örök üdvösségét vagy boldogságát Brahmánandát tanította. Lényegileg ezzel visszavezette Indiát, saját eredeti Védikus bölcsességéhez. Ez a bölcsesség már jóval korábban is létezett, ha elemezzük a jóval korábbi keletkezésű Bhagavad-gítá nagyon is hasonló tanításait.

 

"Mentesség a büszkeségtől, a képmutatástól, erőszak-nélküliség, megbocsátás, őszinteség, a mester szolgálata, testi és mentális tisztaság, állhatatosság és önuralom.

Lemondás az érzékek tárgyairól, mentesség a hamis egótól, a bűn és a gyötrelem folyamatos észlelete a születésben, a halálban, az öregségben és a betegségben egyaránt.

Mentesség a ragaszkodástól, az énnek a fiúgyermekkel, feleséggel, otthonnal és más hasonló dolgok általi (hamis) önazonosításától, szenvtelen nyugalom a kívánt és nem vágyott történések közepette egyaránt.  

Megingathatatlan odaadás a jógában kizárólag Irántam, magányos helyen élés, elkülönülés a világi társadalomtól. 

Kitartás az önvalóról szóló igaz tudás utáni filozófiai kutatásban; - mindezt valódi bölcsességnek tartom, ám ami ettől különbözik, azt mind tudatlanságnak. 

Most kinyilatkoztatom neked azt, amit ismerni kell, melynek tudása halhatatlanná tesz; a neve kezdetnélküli Legfelsőbb Brahman, melyet olykor létezőnek, máskor nem létezőnek neveznek.Bhagavad-gítá 13.8-13.

 

Védanta Műhely

Itt azonban még jól érzékelhetően a létező Abszolút Igazság, aBrahman elérése a pozitív cél, és nem a nihil, teljes kioltódás vagy megsemmisülés. A Hindu filozófiai iskolák úgy látják, hogy az Univerzum Misztériumát Három Főbb Szempontból lehet megközelíteni.

1./a-b A Tapasztalati szempont (Vaisesika) és Módszere, a Logika (Nyája), - mely a Nem-állandó Lényt, a Teremtett Világ elpusztítható és érzékekkel észlelhető aspektusát tanítja. AVaisesika alapítója Kanáda, - e Vaisesika meghatározás Kiválóságot, vagy Megkülönböztetést jelent. Követői szerint azért nevezik így, mert felülmúlja a többi rendszert.

 

Nyája iskola a Logikai Realizmus filozófiáját vallja. Gautama aNyája  Iskola alapítója, és a Nyája-szútra szerzője; nevezikAksapádának is. A Nyája jelentése logika; alaptétel; ésszerű érvelés; szabály; módszer. Az iskola megkülönböztető sajátossága a vizsgálódás eszközeinek kialakítása, és a Vitatkozás Technikájának megalkotása. A Brahma-szútra egyik neve Nyája-praszthána - „a logika vagy érvelés forrása. Azért nevezik így, mert logikai sorrendben adja elő a Vedánta tanításait.

 

2./a-b A Kozmológiai szempont a Számkhja és Sajátos Módszere, a Közvetlen Szupramentális vagy Tudat-feletti észlelés, - mely maga a Jóga. A Változatlan Örökkévaló Lényt, vagyis azokat az Állandó Törvényeket tanítja, melyek a teremtetteket kormányozzák és így Megelőzik a teremtést. Az iskola a Két Örök Valóság, a Lélek (Purusa) és az Őseredeti Anyag (Prakriti) dualisztikus realizmusát hirdeti.

 

Számkhja kifejezés egyszerre jelent „Megkülönböztető Tudást”, és „Számbavételt”. Kifejtője Kapila, nevének jelentése vörös a számkhja iskolát alapító bölcs, a Számkhja-sásztra szerzője, neve a Nap egyik díszítő jelzője.

 

Jóga jelentése (judzs ige = iga, járom, egyesülni, kapcsolódni) olyan folyamat, út, vagy gyakorlat, amely az Istenivel, vagy az Önvalóval való egységhez vezet illetve az ehhez az állapothoz vezető gyakorlatok összesége.

A jóga fő irányzatai:

  • Hatja-jóga a test és az életerő vagy élet-levegő prána jógája
  • Karma-jóga az önzetlen cselekvés útja,
  • Bhakti-jóga az áhítatos odaadás útja,
  • Rádzsa-jóga az integrált királyi jóga,
  • Dzsapa-jóga/Mantra-jóga Isten nevei ismétlésének, vagy a szent igék/mantrák ismétlésének jógája,
  • Kundalin-jóga a Kígyóerő – Kundalini-shakti jógája,
  • Gjána-jóga a tudás útja.

Patandzsáli alapította filozófiai iskolát is így nevezik, valójában ez az ami a számkhja gyakorlati módszerének számít. Tárgya az egyéni léleknek az isteni belső Önvalóval/Átman való egyesülése. A hat indiai ortodox indiai filozófiai rendszer egyike (saddarasana).

 

3.a-b A Metafizikai szempont maga a Vedánta melynek módszere, a Metafizikus Nyelvezet (Ige) és a szakrális rítusok tanulmányozása a Mímámszá. A Mímámszá mely megpróbálja megragadni a „Változatlan Örökkévaló Lény Transzcendens Természetét”, ami messze túl létezik, az összes formán, csak úgy, mint az Univerzum összes törvényén.

 

Vedánta jelentése a Védák vége; Uttara-Mímámszá - a Tudás Vége; bölcsesség, az Upanisádok egyik neve. Az Upanisádok tanításain alapuló különféle jelentős iskolák neve: Advaita, Visistádvaita, és Dvaita vedánta.

 

Vedánta irányadó szövegei az Upanisádok, a Bhagavad-gítá, és a Brahma-szútra, ez a Praszthána-traja – „Hármas Alap”.  E művek képezik a Vedánta

  • Elsődleges Hallott, Kinyilatkoztatott - Sruti-praszthána,
  • Másodlagos Visszaemlékezés vagy Szmriti-praszthána,
  • és Logikai alapját Nyája-praszthána.

Mindhárom ugyanazt a tantételt tanítja – azaz a Brahman és az Átman transzcendens, Minőségi azonosságának tantételét. A Vedánta iskolák központi kérdése az Abszolút a Brahman természete. Ezért aVedánta-szútra másik neve - Brahma-szútra.

 

Mímámszá jelentése „vizsgálat; nyomozás; vita; megvitatás.” Elsősorban a Védikus Rítusokat, és azok alkalmazását vizsgálja. Fő feladatának a Védák hitelességének megerősítését tekinti. Alapítója Dzsaimini, aMímámszá-szútra másik nevén Karma-mímámszá szerzője, mely az iskola alapműve, és a szútrák közül a leghosszabb.

 

Ez a három filozófiai megközelítés megfelel a Megnyilvánult (Vjakta) Lény/Purusa három fokozatának.

  • „Elpusztítható Személy” a Ksara-Purusa, az Észlelhető Anyagi Univerzum.
  • Az „Elpusztíthatatlan Személy” az Aksara-Purusa a megnyilvánult univerzumban Uralkodó Egyetemes Törvények Teste.
  • A „Megváltoztathatatlan Személy” az Avjaja-Purusa, a dolgok őseredeti - nem megnyilvánult szubsztrátuma, aki túl van az Ok és Okozat világán.
  • E három aspektus alkotja a Purusa a Kozmikus Lény fizikai, finomfizikai/asztrális testét és a transzcendens lelkét.

 

 


JÓGAPSZICHOLÓGIA - JÓGAFILOZÓFIA

Bakos Attila - Az elme tanulmányozásának módszerei

 
 
Jógapszichológia

A jóga pszichológia azon az elméleten alapszik, hogy a létezésnek rengeteg szintje van. Mindannyian tudatában vagyunk egy „testnek és elmének", de ezek, a keleti gondolkodás szerint, csak részei a teljes egésznek. Ez csak kettő a számos különböző szintből, melyek mindegyikének megvan a maga rendszere és működési területe. Mindegyik egy bizonyos kvalitást ad tudatunknak abban a pillanatban, hogy tudatosítjuk, és fogalmaiban gondolkodunk.

Még a képzetlen elmének sem teljesen idegen ez a gondolat. Általában beszélünk „test-tudatosságról", vagy így fogalmazunk: "elveszett a gondolataiban". Tudatosítunk egy működési szintet az elme fölött, amely letekint, és megfigyeli azt, mikor ilyeneket mondunk: „Ma nem gondolkodom világosan", „Nem tudom kiverni ezt a gondolatot a fejemből". Gyakran úgy gondolunk a testünkre, mint valamire, amit használunk. De ritkán nézünk szembe a logikus következtetéssel, hogy az elménket is így „használjuk". Az a részünk, amely megfigyeli a gondolatainkat, képes megtanulni a szabályozásukat, ellenőrzésüket, használatukat is.
A jóga pszichológiájában központi helyet foglal el ez az elmélet, miszerint több különböző létezési szint van, és mindegyik képes megfigyelni és ellenőrizni az alatta lévőt. Számos ilyen szint létezik a mindennapi gondolkodás síkján túl. A jóga és meditáció munkája és játéka e magasabb szintek szisztematikus felfedezése, fejlesztése és a velük való kísérletezés.
A leírásokban öt fő szint jelenik meg. Az ősi iratokban „burkoknak" nevezik ezeket, mivel a fejlettebb szint az előzőn belül található. Minden burok beborítja és elhomályosítja a szubtilisabb tudatszintet, amit magában foglal. Ez az öt szint vagy burok átíveli az emberi természet teljes spektrumát. Az általuk formált folytonosság egyfajta lépcsőzetes létrát alkot, ami minden fejlődés és növekedés alapja. Ebbe a keretbe belefér a fejlődéselmélet, a terápiás folyamat, a filozófia, vallás és művészet minden aspektusa, ami az ember magasabb képességeinek kibontakoztatására koncentrál. 
A növekedés egységes folyamat: a biológiai evolúció az egysejtűtől az emberig, a pszichológiai evolúció a gyermektől a felnőttig, a terápiás evolúció a mentális betegségtől az egészségig és az egyetemes tudatosság fejlődése a misztikumban, mind beletartoznak ebbe a növekedési folyamatba. Mindegyikük a hosszú út egy lépésével foglalkozik. Mindegyik az egésznek egy részletét írja le.
Ebből a nézőpontból nagyon hasznos és lényeges a létezési szintek vagy burkok fogalma. Ez talán az egyetlen olyan keret, melyen belül az ember összehasonlíthat és ütköztethet olyan különböző területeket, mint a jóga, a biofeedback , az álomkutatás, az orvostudomány és a pszichoterápia. Ez a többszintes elmélet kényelmesen magában foglalja mindezeket. A biofeedback számunkra egy módszer, mely megtaníthatja az embereket arra, hogy tudatosítsák és megtanulják ellenőrizni a testnek azon területeit, melyeket akaratlagosan eredetileg nem tudtak befolyásolni. Az ősi jógik mesterien uralták ezt a folyamatot. Jelentősége nem a szenzáció, hanem a szerep, amit a belső állapotok tudatosításában betölt.
Szót kell ejtenünk a légzésről és az energiáról, arról a szintről, amely intim összeköttetést jelent a test és a tudat között. A jóga pszichológiának ez az aspektusa a légzési ritmusokkal, valamint ezeknek a belső folyamatokra és a tudatra gyakorolt hatásával foglalkozik. A jóga tudománya megfogalmazza, hogy a látens energia koncentrálása, felhalmozása és irányított kiengedése adja a kulcsot a magasabb tudatállapotok eléréséhez és integrálásához. Ez az energia annyira szubtilis, hogy nem is észleljük azonnal. Szó lesz arról, hogyan alkalmazhatjuk a légzés tudományát az energia konzerválására és fókuszálására mind a fizikai, mind a tudati síkon.
A jóga szembeállítja az elme megfigyelésének nyugati módszerét, mely a viselkedést vizsgálja a jóga módszerével, melyben közvetlen tapasztalatok, befelé fordulás útján, meditációs technikák segítségével dolgoznak. Míg a nyugati pszichológia elsődleges célja az ego erősítése, a jóga pszichológiája hangsúlyozza, hogy az ego csak egy lépés a fejlődés útján. Amit gyakran „magasabb tudatállapotnak" és „misztikus jelenségnek" neveznek, valójában az emberi fejlődés további kiteljesedése. Éppolyan titokzatos egy hétköznapi felnőtt számára, amilyen titokzatos egy gyermeknek a felnőttek megértése. Ezt az egyszerű, de mély és kitartó, négyezer évvel ezelőtti, a Védákból eredő pszichológiát körvonalaztuk, és párhuzamba állítottuk a modern pszichológia koncepcióival.
Az olyan kifejezések, mint „lélek", „akarat" és „szokás" új értelmet nyernek. Megvizsgáljuk őket e pszichológia fogalmaival, melynek célja, hogy elvezesse az egyént a magasabb tudatállapotokhoz.
Jung és Freud pszichológiája egyaránt utat mutat a „tudattalan", vagyis az elme ismeretlen területeinek felfedezéséhez. Olyan utakat, ahol ez az ismeretlen réteg határt von a hétköznapi tudat és az azon túlmutató szintek közé. A következő burok akkor nyilvánul meg, amikor kifinomul egy non-verbális , megkülönböztető képesség, melynek alkalmazását gyakran a képzelet területén tapasztaljuk meg.
A következő, ötödik fejezetben megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódik e megkülönböztetési képesség és „passzív akarat" további fejlődése az úgynevezett „üdvállapot" kialakulásával. Jó okunk van feltételezni, hogy ez az üdvállapot az emberi tudat természetes hajlama, és megtapasztalása mindannyiunk belső szükséglete. Az alvással kapcsolatos jelenlegi kutatások összeegyeztethetőek azzal az ősi megfigyeléssel, hogy mély alvásban az ember részlegesen megtapasztal magasabb tudatállapotokat. A tudat állapotváltozásait az éberből az alvásba, majd a mély vagy álomtalan alvásba, a biofeedback területéről ismert alfa, théta és delta hullámok rendszerében kifejezve vizsgálják. Szó lesz egy negyedik lehetséges tudatállapotról, mely az előző három integrálásának eredménye, és amely a legmagasabb emberi fejlődési lépcsővel kapcsolatos. Bemutatjuk e tudatállapot leírását az ősi indiai szövegekből.
Az öt burokban nyugszik a tiszta tudatosság. A jóga összehasonlítja a tudatosságot a pszichózis állapotával, amellyel néha összekeverik, mert mindkettő radikálisan különbözik a hétköznapi tudatállapottól. Amikor azonban a növekedés és fejlődés nézőpontjából vizsgáljuk, világossá válik, hogy a spektrum két ellentétes oldalán foglalnak helyet. A tudat fejlődésének hosszú folyamata, mely e két véglett között halad, egy hétlépcsős ciklusban fogalmazódik meg. Láthatjuk, mekkora segítség a pszichoterápia folyamata, és hogyan vezet betegséghez, ha ez a folyamat nem tud végbe menni.
Végül a csakrákra koncentrál, a tudatosság hét központjára, melyek előtérbe kerülnek a meditáció folyamata alatt. Ezek adják meg a belső valóság struktúráját, melyen belül az ember felfedezheti önmagát, és kifejlesztheti magasabb tudatállapotait. Minden csakra meghatározott viselkedéssel jár, ha az energia egy-egy csakrában koncentrálódik. Bemutatjuk minden csakra pszichológiai vonatkozásait, és annak következményeit, ha sikeresen vagy sikertelenül egységesítjük a csakrák ellentétes oldalait. Megvizsgáljuk, mi okból érdemes meditálni a különböző csakrákra. Láthatjuk, hogyan vezetett az egységes, érthető nyugati pszichológia hiányához az, hogy nem vettünk tudomást a felsőbb csakrákról.  /Bakos Attila/