Bakos Attila | Vedánta | Védanta szútra

GYORSLINKEK A VIDEÓKHOZ:

► Tudakozódás a brahman felől »»»

► A tudatosság forrása - az írás és a meditáció »»»

► A választás szabadsága, mint az emberi értelem tünete »»»

► Hogyan kezdődött az élőlény anyagi élete »»»

► Brahman, mely fenntartja a Mikro és a Makrokozmoszt »»»

► Az Ego-elv és a testi létfeltételekhez való kötöttség »»»

► Az Átman vagy Önvaló, mint a világ sötétségét szétoszlató Nap »»»

► Meghaladni az emberit - ki jogosult a Brahman meditációra »»»

► A Brahman nem részrehajló és nem kegyetlen 1. rész »»»

► A Brahman nem részrehajló és nem kegyetlen 2. rész »»»

om ajnana-timirandhasya  jnananjana-salakaya

caksur unmilitam yena   tasmai sri-gurave namah

Tudatlanságban születtem, de lelki tanítóm a tudás fáklyalángjával felnyitotta a szememet. 

Tisztelettel adózom előtte, Srí Guru előtt!

A Vedánta-szútra, vagyis a Bölcselet csúcsának vezérfonala meghatározó mű, az óind filozófiai hagyományban. A Vedánta-szútra, és a hozzá fűzött magyarázatok az óind logikai és filozófiai érveléstechnika csúcsait jelentik. A Vedánta filozófia a klasszikus indiai Darśanák, világnézeti iskolák közül a legismertebb és máig a legfontosabb. Hat ilyen ortodox iskola létezik: njája, vaisésika, számkhja, jóga, mímámszá, és vedánta. Két típusuk létezik: azok, amelyek a Védákra épülnek (mímámszá és vedánta), és azok, amelyek nem közvetlenül a Védákon alapszanak, de hitelesnek tartják őket, és megpróbálják kimutatni, hogy rendszerükkel összeegyeztethetők (njája, vaisésika, számkhja, és jóga.) Az Indiai Bölcseletben bármely Filozófiai Tétel megítéléséhez három alapvető forrás áll rendelkezésre, ez a Prasthāna-traya, a Hármas Viszonyítási Rendszer.

A felmerülő vitás kérdéseket a Kinyilatkoztatás (śruti), a Szent Hagyomány (smriti) és a Logika (njája) alapján vizsgálják.

• A Sruti szövegek - a 4 Véda, a 108 Upanisád és a Vedánta-szútra.
• A Szmriti szövegek a Puránák, a Bhagavad-gítá, az Itihászák és Mánava Dharma-sásztra.
• A Vedánta a Véda és Upanisád irodalom betetőzését jelenti, Szútra jelentése pedig vezérfonal.

A Vedánta kifejezés; valójában az Upanisád - irodalmatjelöli. Az Upanisádok az Abszolút Igazságot, a Brahmant és annak Természetét (Prakriti), a Teremtés eredetét (Pradhána), valamint a személyes létezés célját fejtegetik. Ezen belül kiemelt fontosságú témakör az embernek az Anyagi Teremtéshez (Prakriti) és a Brahmanhoz fűződő viszonya, - az Átman-Brahmanpárhuzam: - Az emberlét küldetése/hivatása (Dharma), a lélek vándorlása (Szamszára), a felszabadulásra vezető módszerek (Móksa) valamint az üdvösség, a megvilágosodás (Brahma-nirvána vagy Szamádhi) mibenlétének kérdése.

Az Upanisád Irodalom látszólag különböző filozófiai áramlatok tárháza, ezért vált szükségessé az összegzés, amit a Vedánta-szútra valósított meg.

A Szútra a tanrendszerek összegzésének műfaja, - a Padma-purána a következőképpen definiálja a Szútrafogalmát: „A szútrákban járatosak úgy mondják, a szútra a lehető legtömörebb, egyértelmű, az egyes témakörök minden lényegi aspektusát tisztázó, az adott kérdések valamennyi vonatkozását felölelő, ismétlésektől és mindenféle hibától mentes mű.” A szútrák nem részletesen kifejtett szöveget, mint inkább epigrammikusan tömör aforizmákat közölnek. Ezért főleg azokhoz szólnak, akik képesek a gondolatmenet követésére. Ehhez a Nyája-iskola logikai eszmefuttatása adta a módszertant. A Kommentár-műfajban a szútra(vezérfonal) az Alapvető Összegzés, melyhez Értelmező Magyarázatokat (Bhásja) fűznek. Az egyes filozófiai iskolák többnyire a Buddhizmus előtt keletkeztek. Ezért nem perdöntő a szútráknak a Nyugati Indológia általi viszonylag kései keltezése. Hiszen a Buddhizmus kialakulásakor (Kr.e.6.sz.) a Védikus Filozófia már régen kikristályosodott, sőt a Buddhizmus egy un. Ksatrija-lázadás a Vedikus-Brahmanizmussal szemben. A Vedánta-szútra datálása ennek fényében sem egyszerű feladat. Egyes vélemények szerint lejegyzése, – ami nem szükségképpen esik egybe a keletkezéssel – a Kr.u. 1-2. századra tehető. Ám ennél korábbi keltezés is ismeretes. A Kr.e.4.sz.-ban élt tudós Bodháyana, illetve Rāmānuja (Kr.u. 1017-1137) hivatkozásaiból, vagy a buddhizmus előtti Bhagavad-gītā (13.5.) kereszt referenciájából a Kr.e. 5-4.sz. keltezés is reálisnak tűnik, amit mások évezredekkel korábbra tesznek.

A különféle látók (risik) számtalan módon megéneklikvédikus himnuszaikban a testről és a lélekről szóló, ok-okozati tudást, s különösképpen a Brahma-szútra pádáibanadnak logikai és filozófiai elemzést. Bhagavad-gítá 13.5.

A Mádhjamika Buddhizmus felfogása szerint sem Valóság, sem Nem-valóság nem létezik. Mivel minden valóságot tagadnak, minden Súnja, azaz Űr, Üresség. Az „üresség” vagy a „leírhatatlan” jelenti a dolgok valódi természetét, mivel minden érzékelhető jellegzetességet nélkülöz. 

Buddha tanait a Négy nemes igazság - csatvári árja-szatjáni - foglalja keretbe:

A Buddha első nemes igazsága: A szenvedés természete Duhkha – "Ez tehát a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, kesergés, fájdalom, bánat és kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, amit nem szeretünk, szenvedés, elválasztva lenni attól, amit szeretünk, szenvedés, nem jutni hozzá ahhoz, amit kívánunk, szenvedés. Mindent egybevetve a szenvedés a ragaszkodásnak alávetett öt léthalmaz."

A Buddha második nemes igazsága: Duhkha-szamudaja - a szenvedés oka és eredete; - ebből az igazságból magyarázzák a létezés (Szamszára) oksági láncolatát. "Ez tehát a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, szerzetesek: ez a szomj, ami újraszületéshez vezet, élvezet és vágy kíséri, hol ebben, hol abban gyönyörködik, nevezetesen az érzékek szomja, a létezés szomja, a nemlétezés szomja."

A Buddha harmadik nemes igazsága: Duhkha-niródha - a szenvedés megszüntetése. "Ez tehát a szenvedés megszűnésének nemes igazsága, szerzetesek: ez pedig ugyanannak a szomjnak maradéktalan elhagyása, megszűnése, feladása, a lemondás, megszabadulás, elszakadás attól."

A Buddha negyedik nemes igazsága: Duhkha-niródha-márga - a szenvedés megszüntetéséhez vezető ösvény - ebből az igazságból származik a megvilágosodáshoz vezető nyolcrétű út (árja-astánga-márga). "Ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes összeszedettség."

Sankarácsárja ezt törte meg a Buddhizmus hegemóniáját Kr.u. 8. században, amikor lényegében a szenvedés (Duhkha) tekintetében helyben hagyta Buddha tanait, a Négy nemes igazságot - csatvári árja-szatjáni. Azonban a Végső Célt már nem a Kialvásban vagy Ürességben (Súnjatá), a Buddhista Nirvánában jelölte meg, hanem a Brahmanba Merülés, örök üdvösségét vagy boldogságát Brahmánandát tanította. Lényegileg ezzel visszavezette Indiát, saját eredeti Védikus bölcsességéhez. Ez a bölcsesség már jóval korábban is létezett, ha elemezzük a jóval korábbi keletkezésű Bhagavad-gítá nagyon is hasonló tanításait.

"Mentesség a büszkeségtől, a képmutatástól, erőszak-nélküliség, megbocsátás, őszinteség, a mester szolgálata, testi és mentális tisztaság, állhatatosság és önuralom.

Lemondás az érzékek tárgyairól, mentesség a hamis egótól, a bűn és a gyötrelem folyamatos észlelete a születésben, a halálban, az öregségben és a betegségben egyaránt.

Mentesség a ragaszkodástól, az énnek a fiúgyermekkel, feleséggel, otthonnal és más hasonló dolgok általi (hamis) önazonosításától, szenvtelen nyugalom a kívánt és nem vágyott történések közepette egyaránt.  

Megingathatatlan odaadás a jógában kizárólag Irántam, magányos helyen élés, elkülönülés a világi társadalomtól. 

Kitartás az önvalóról szóló igaz tudás utáni filozófiai kutatásban; - mindezt valódi bölcsességnek tartom, ám ami ettől különbözik, azt mind tudatlanságnak. 

Most kinyilatkoztatom neked azt, amit ismerni kell, melynek tudása halhatatlanná tesz; a neve kezdetnélküli Legfelsőbb Brahman, melyet olykor létezőnek, máskor nem létezőnek neveznek.Bhagavad-gítá 13.8-13.

illusztráció: Iuliia Selina

Itt azonban még jól érzékelhetően a létező Abszolút Igazság, aBrahman elérése a pozitív cél, és nem a nihil, teljes kioltódás vagy megsemmisülés. A Hindu filozófiai iskolák úgy látják, hogy az Univerzum Misztériumát Három Főbb Szempontból lehet megközelíteni.

1./a-b A Tapasztalati szempont (Vaisesika) és Módszere, a Logika (Nyája), - mely a Nem-állandó Lényt, a Teremtett Világ elpusztítható és érzékekkel észlelhető aspektusát tanítja. AVaisesika alapítója Kanáda, - e Vaisesika meghatározás Kiválóságot, vagy Megkülönböztetést jelent. Követői szerint azért nevezik így, mert felülmúlja a többi rendszert.

A Nyája iskola a Logikai Realizmus filozófiáját vallja. Gautama aNyája  Iskola alapítója, és a Nyája-szútra szerzője; nevezikAksapádának is. A Nyája jelentése logika; alaptétel; ésszerű érvelés; szabály; módszer. Az iskola megkülönböztető sajátossága a vizsgálódás eszközeinek kialakítása, és a Vitatkozás Technikájának megalkotása. A Brahma-szútra egyik neve Nyája-praszthána - „a logika vagy érvelés forrása. Azért nevezik így, mert logikai sorrendben adja elő a Vedánta tanításait.

2./a-b A Kozmológiai szempont a Számkhja és Sajátos Módszere, a Közvetlen Szupramentális vagy Tudat-feletti észlelés, - mely maga a Jóga. A „Változatlan Örökkévaló Lényt”, vagyis azokat az Állandó Törvényeket tanítja, melyek a teremtetteket kormányozzák és így Megelőzik a teremtést. Az iskola a Két Örök Valóság, a Lélek (Purusa) és az Őseredeti Anyag (Prakriti) dualisztikus realizmusát hirdeti.

A Számkhja kifejezés egyszerre jelent „Megkülönböztető Tudást”, és „Számbavételt”. Kifejtője Kapila, nevének jelentése vörös a számkhja iskolát alapító bölcs, a Számkhja-sásztra szerzője, neve a Nap egyik díszítő jelzője.

A Jóga jelentése (judzs ige = iga, járom, egyesülni, kapcsolódni) olyan folyamat, út, vagy gyakorlat, amely az Istenivel, vagy az Önvalóval való egységhez vezet illetve az ehhez az állapothoz vezető gyakorlatok összesége.

A jóga fő irányzatai:

• Hatha-jóga a test és az életerő vagy élet-levegő prána jógája
• Karma-jóga az önzetlen cselekvés útja,
• Bhakti-jóga az áhítatos odaadás útja,
• Rádzsa-jóga az integrált királyi jóga,
• Dzsapa-jóga/Mantra-jóga Isten nevei ismétlésének, vagy a szent igék/mantrák ismétlésének jógája,
• Kundalin-jóga a Kígyóerő – Kundalini-shakti jógája,
• Gjána-jóga a tudás útja.

A Patandzsáli alapította filozófiai iskolát is így nevezik, valójában ez az ami a számkhja gyakorlati módszerének számít. Tárgya az egyéni léleknek az isteni belső Önvalóval/Átman való egyesülése. A hat indiai ortodox indiai filozófiai rendszer egyike (saddarasana).

3.a-b A Metafizikai szempont maga a Vedánta melynek módszere, a Metafizikus Nyelvezet (Ige) és a szakrális rítusok tanulmányozása a Mímámszá. A Mímámszá mely megpróbálja megragadni a „Változatlan Örökkévaló Lény Transzcendens Természetét”, ami messze túl létezik, az összes formán, csak úgy, mint az Univerzum összes törvényén.

A Vedánta jelentése a Védák vége; Uttara-Mímámszá - a Tudás Vége; bölcsesség, az Upanisádok egyik neve. Az Upanisádok tanításain alapuló különféle jelentős iskolák neve: Advaita, Visistádvaita, és Dvaita vedánta.

A Vedánta irányadó szövegei az Upanisádok, a Bhagavad-gítá, és a Brahma-szútra, ez a Praszthána-traja – „Hármas Alap”.  E művek képezik a Vedánta

• Elsődleges Hallott, Kinyilatkoztatott - Sruti-praszthána,

• Másodlagos Visszaemlékezés vagy Szmriti-praszthána,

• és Logikai alapját Nyája-praszthána.

Mindhárom ugyanazt a tantételt tanítja – azaz a Brahman és az Átman transzcendens, Minőségi azonosságának tantételét. A Vedánta iskolák központi kérdése az Abszolút a Brahman természete. Ezért aVedánta-szútra másik neve - Brahma-szútra.

Mímámszá jelentése „vizsgálat; nyomozás; vita; megvitatás.” Elsősorban a Védikus Rítusokat, és azok alkalmazását vizsgálja. Fő feladatának a Védák hitelességének megerősítését tekinti. Alapítója Dzsaimini, aMímámszá-szútra másik nevén Karma-mímámszá szerzője, mely az iskola alapműve, és a szútrák közül a leghosszabb.

Ez a három filozófiai megközelítés megfelel a Megnyilvánult (Vjakta) Lény/Purusa három fokozatának.

• „Elpusztítható Személy” a Ksara-Purusa, az Észlelhető Anyagi Univerzum.

• Az „Elpusztíthatatlan Személy” az Aksara-Purusa a megnyilvánult univerzumban Uralkodó Egyetemes Törvények Teste.

• A „Megváltoztathatatlan Személy” az Avjaja-Purusa, a dolgok őseredeti - nem megnyilvánult szubsztrátuma, aki túl van az Ok és Okozat világán.

• E három aspektus alkotja a Purusa a Kozmikus Lény fizikai, finomfizikai/asztrális testét és a transzcendens lelkét.

Előadások a Védánta filozófiáról, jógapszichológia és jógafilozófia

Vedanta Műhely  - Tudakozódás a Brahman felől

Vedanta Műhely - A tudatosság forrása - az írás és a meditáció

Vedanta Műhely - A választás szabadsága, mint az emberi értelem tünete

Vedanta Műhely  - Hogyan kezdődött az élőlény anyagi élete

Vedanta Műhely - Brahman, mely fenntartja a Mikro és a Makrokozmoszt

Vedanta Műhely - Az Ego-elv és a testi létfeltételekhez való kötöttség

Vedanta Műhely - Az Átman vagy Önvaló, mint a világ sötétségét szétoszlató Nap

Vedanta Műhely - Meghaladni az emberit - ki jogosult a Brahman meditációra

Vedanta Műhely - A Brahman nem részrehajló és nem kegyetlen 1. rész

Vedanta Műhely - A Brahman nem részrehajló és nem kegyetlen 2. rész